Aegon Útlemondás-biztosítási szerződési feltételek

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

1091 Budapest, Üllői út 1.

Telefonos Ügyfélszolgálat: 06-1-477-4800

Online Ügyfélszolgálat: www.ugyfelszolgalat.aegon.hu

Honlap: www.aegon.hu

Aegon Útlemondás-biztosítás

Szerződési feltételek

Hatályba lépés id őpontja: 2017. október 1.

1. A SZERZŐDÉS SZEMÉLYEI

1.1. Biztosító: Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörűen működô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.).

A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján

alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján. A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 01-10-0401365 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 1091 Budapest, Üllôi út 1.

1.2. Szerzôdô: az a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tett, és fizeti a biztosítás díját.

1.3. Biztosított: az(ok) a szerzôdésben megnevezett természetes személy(ek), aki(k)nek a javára a biztosítási tartamon belül a Szerzôdô a biztosítást

megkötötte, és akit a biztosító biztosítottként elfogad. Nem lehet biztosított az a személy, aki az utazás megkezdésének napját megelôzôen már

betöltötte a 90. életévét.

1.3.1. A kockázatviselés kezdete után a biztosított személyek megváltoztatására nincs lehetôség.

1.4. Kedvezményezett: a jelen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a Biztosított.

A biztosítási szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén az örököse jogosult.

1.5. Közeli hozzátartozó: A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény alapján (8:1. § (1) bekezdés 1. pont) közeli hozzátartozónak

minôsülnek: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô

és a testvér.

Egyeneságbeli rokonnak pedig a joggyakorlat szerint a felmenôk (szülôk, nagyszülôk), illetve a gyermekek számítanak.

.

2. A SZERZŐDÉSBEN HASZNÁLT FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

2.1. Lemondási díj (bánatpénz): az az összeg, amely az utazási szerzôdés szerzôdôjét terheli az utazási szerzôdés alapján, ha a Biztosított a saját

érdekkörében felmerült okból nem képes, vagy nem kívánja igénybe venni az eredetileg meghatározott idôpontban az utazási szerzôdésben

meghatározott szolgáltatást.

2.2. Lemondási díjjal terhelt idôszak: az utazási szerzôdésben megállapított, az utazás tervezett megkezdésének idôpontját megelôzô idôszak,

amelynek tartama alatt az utazási szerzôdés szerzôdôjét útlemondás esetén az utazási szerzôdésben foglaltak szerinti bánatpénz-fizetési (lemondási

díj fizetési) kötelezettség terheli.

2.3. Biztosított utazási díj: az utazási szerzôdésben meghatározott utasok utazási díjának része, vagy egésze, amelyre vonatkozóan a Biztosító

kockázatot vállal. A Biztosított utazási díj alapján meghatározott biztosítási összeg a kötvényben rögzítésre kerül.

2.4. Utazási szerzôdés: az utazási szolgáltatásra vonatkozóan a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevô fél jogait és kötelezettségeit szabályozó

– a hatályos jogszabályoknak megfelelô – írott szerzôdés, amely tartalmazza különösen a szolgáltatás kezdetének idôpontját, idôtartamát, fôbb

jellemzôit és az utasok felsorolását, valamint a szerzôdô feleket szerzôdés-módosítás, illetve útlemondás esetén terhelô kötelezettségeket.

2.5. Utazásszervezô: az utazási szolgáltatás teljesítését az utazási szerzôdés alapján vállaló gazdálkodó szervezet, amely a hatályos jogszabályok alapján

utazásszervezésre jogosult vagy a hatályos jogszabályok alapján menetrendszerű légi-, vízi-, vagy szárazföldi közlekedési szolgáltatás nyújtására

jogosult (pl. légitársaság).

2.6. Utazásközvetítô: az utazási szolgáltatást az utazásszervezôvel kötött írásos megállapodás alapján értékesítô gazdálkodó szervezet, amely a hatályos

jogszabályok szerint ilyen tevékenység folytatására jogosult.

2

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, MEGSZŰNÉSE, FELMODÁSA

3.1. A szerzôdés létrejötte: a biztosítási szerzôdés a biztosítási ajánlat biztosítóhoz vagy annak képviselôjéhez való beérkezésének napján jön létre

a kockázatelbírálási határidôt követô napon visszamenôleges hatállyal, feltéve, hogy az ajánlat határidôn belül nem kerül elutasításra. A szerzôdés

létrejöttének feltétele, hogy a szerzôdéskötés az utazás foglalásának napjáig megtörténjen, illetve legkésôbb külön is megköthetô a foglalást követô

5. napig.

Amennyiben az utazás kezdônapjáig hátralévô idô nem éri el a 14 napot, kizárólag a biztosított (kórházi kezelését igénylô)

balesete lehet érvényes lemondási ok.

3.2. A szerzôdés megszűnése: a szerzôdés legkésôbb a szerzôdésben megjelölt kockázatviselés utolsó napjának 24.00. órájának elteltével szűnik

3.3. A szerzôdés megszűnésével sem a Szerzôdô, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik. Összeg és egészségbiztosítások esetén maradékjog

nélkül a Kedvezményezettnek járó kiegészítôk szerinti szolgáltatással szűnik meg a szerzôdés.

3.4. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi

feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az

ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés

tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról

szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a

jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul. A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító

általi felmondására.

4. A KOCKÁZATVISELÉSI IDŐSZAK

A Biztosító kockázatviselése a Lemondási díjjal terhelt idôszak elsô napján kezdôdik meg. Ha a Biztosító kockázatviselése már a biztosítás

megkötésének napján megkezdôdik, a kockázatviselés a megkötés napján kizárólag baleseti eseményekre terjed ki. Az erre hatáskörrel rendelkezô

közvetítô megjelölheti a kockázatviselés kezdetének pontos idejét (óra-perc). Ha a biztosítási szerzôdés az utazás foglalásának napját követôen

jött létre, és ezzel egyidejűleg a kockázatviselés megkezdôdik, a Biztosító kockázatviselése az elsô 5 napban kizárólag baleseti eseményekre terjed

ki. A biztosító kockázatviselése a szerzôdésben megjelölt lejárati idôpontig, de legfeljebb 365 napig tart.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A szerzôdés díját elôre, egy összegben, a szerzôdés létrejöttekor, a Biztosítóval egyeztetett módon kell megfizetni, megegyezés hiányában banki

átutalással.

A biztosítás díját vissza kell fizetni, ha a biztosítást olyan személy részére kötik meg, aki a biztosítás feltételei szerint nem biztosítható, és a Biztosító

ezen okra hivatkozva a bejelentett kárigényt elutasítja.

6. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

Jelen biztosítás a Föld összes országában bekövetkezett káreseményre kiterjed.

7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minôsül a Biztosított 7. pontban felsorolt esetekbôl eredô utazásképtelensége, amennyiben ez az állapot az utazási

szerzôdésben megjelölt utazás megkezdéséig fennáll.

Utazásképtelenségnek minôsülnek

7.1. azok, a biztosított tartam alatt hirtelen fellépô betegségek, balesetek amelyek sürgôs kórházi felvételt, kórházi fekvôbeteg ellátást igényelnek, és

a jelenleg érvényes orvosszakmai szabályok alapján megállapított gyógytartam a tervezett utazás megkezdéséig nem telik le utazási szolgáltatás

lemondását megelôzôen.

7.1.1. Sürgôs kórházi felvételt, kórházi ellátást nem igénylô, a biztosított tartam alatt hirtelen fellépô betegségek, balesetek csak abban az esetben

minôsülnek utazásképtelenségnek, ha a betegség vagy baleset bekövetkezte 5 nappal az utazás megkezdése elôtt történt, és a jelenleg érvényes

orvosszakmai szabályok alapján megállapított gyógytartam a tervezett utazás megkezdéséig nem telik le.

7.1.2. Amennyiben az útlemondás egészségügyi okból történik, úgy a Biztosító kezdeményezheti a beteg/sérült állapotának orvosi felülvizsgálatát, a

Biztosító saját orvosa által. Amennyiben a beteg/sérült ennek a vizsgálatnak nem veti alá magát, úgy a Biztosító nem köteles a szolgáltatási összeg

kifizetésére.

7.1.3. Amennyiben a Biztosított az utazást a 7.1. pontban megfogalmazott események miatt mondta le, úgy a kárrendezés során lehetôsége van megnevezni

egy – vele azonos kötvényen feltüntetett – másik Biztosítottat is, akinek – jelzett igény esetén – a Biztosító az útlemondásból adódó, az értékesítô

által leigazolt költségeit ugyancsak megtéríti. A Biztosító a kárrendezés szempontjából nem vizsgálja a kárt jelentô és az általa megnevezett Biztosított

között fennálló rokoni/élettársi jogviszonyt.

3

Utazásképtelenségnek minôsülnek továbbá:

7.2. a Biztosított halála;

7.3. a Biztosított közeli hozzátartozóját ért, a 7.1. pontban megfogalmazott események;

7.4. a Biztosítottal közös lakcímen bejelentett élettársa közeli hozzátartozójának halála;

7.5. a Biztosított – Ptk. szerinti – közeli hozzátartozójának, vagy házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozójának biztosítási tartam alatti halála az

utazási szolgáltatás kezdetét megelôzô 30 napon belül;

7.6. a Biztosított vagyontárgyában tűz, elemi kár, vagy harmadik személy bűncselek-ménye által okozott, az utazási szolgáltatás igénybevételét érintô

jelenetôs értékű káresemény miatt a Biztosított magyarországi jelenléte az utazás idôtartama alatt mindenképpen szükséges;

7.7. a Biztosított utazási és/vagy személyi okmányának – amennyiben annak megléte az utazási szolgáltatás igénybevételének feltétele – az utazást

megelôzôen jogellenesen eltulajdonítják, és annak pótlása az utazás kezdetéig – gyorsított eljárás keretében sem – lehetséges;

7.8. a Biztosított munkaviszonya a Munkáltatója részérôl a biztosítás tartama alatti felmondás következtében megszűnik;

7.9. a Biztosított terhessége, ha a fogantatás a kockázatviselés kezdetét követôen történt, amennyiben szakorvos írásos véleménye alapján az adott utazás

orvosilag ellenjavallt.

7.10. az egy adott utazás keretében együtt utazó Biztosítottnak minôsülô házastársak illetve szintén Biztosítottnak minôsülô kiskorú gyermekeik esetében

az egyik házastárs által a másik házastárs ellen a kockázatviselés tartama alatt indított házassági per, kivéve, ha a kockázatviselés tartama alatt a felperes

házastárs a keresetétôl eláll, vagy a felek az eljárás során kibékülnek és a bíróság a fentiek miatt a pert megszünteti. Jelen pont szempontjából

házassági peren a házasság érvényességének, illetôleg létezésének megállapítása iránti perek kivételével a házasság érvénytelenítése, nemlétezésének

megállapítása iránt indított pereket, továbbá a házassági bontópereket kell érteni. A biztosítási esemény idôpontja a házassági perrel kapcsolatos

keresetnek a bíróság által a biztosított alperessel történô közlésének az idôpontja;

7.10.1. ha a Biztosított a kockázatviselés idôtartama alatt alap- vagy középfokú tanulmányai során a tanév végén megbukik, és a pótvizsga az utazás

tervezett kezdetéig vagy az azt követô egy hónapon belül lenne esedékes;

7.11. ha bármely hatóság vagy bíróság a Biztosítottat a kockázatviselés idôtartama alatt váratlanul, személyes megjelenésre írásban idézi, mely alapján

személyes megjelenése az illetékes hatóság, vagy bíróság elôtt az utazás idôtartama alatt lenne esedékes, és a hatóság, vagy bíróság az utazást mulasztási

okként nem fogadja el.

7.12. „Z1” jelű záradék alkalmazása esetén, repülôjegy vásárlása kapcsán biztosítási eseménynek számít továbbá, amennyiben:

• a Biztosított hivatalos úti célja vagy utazásának idôpontja módosul;

• a munkáltató/megbízó áthelyezi a Biztosítottat, ezért az út kiindulási pontja módosul;

• hivatalos program miatt a Biztosított nem tud utazni, és nincs a munkáltatónál/megbízónál a helyettesítésére kijelölhetô személy;

• a munkáltató/megbízó a Biztosított hivatalos útjára/repülôjegyére útlemondás biztosítást köt, de a Biztosított az út megkezdésekor már nem

áll megbízásban/munkaviszonyban.

Fentiek akkor minôsülnek biztosítási eseménynek, ha a repülôjegy nem visszatéríthetô, nem módosítható, vagy ennek költsége nagyobb lenne,

mint egy új jegy vásárlása a megváltozott lehetôségek szerint.

A „Z1” jelű záradék alkalmazása esetén a szerzôdés megkötésekor a Szerzôdônek/Biztosítottnak rendelkeznie kell az utazásra a Biztosított

kijelölését igazoló irattal (belsô feljegyzés, kirendelési megbízás, a fogadó fél meghívása, a fogadó fél lemondása), mely tanúsítja, hogy a Biztosított

mikor és hol kell hogy megjelenjen hivatalos ügyben.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.1. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként, a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô

megtérítésével legfeljebb a biztosítási összeg erejéig nyújtja.

Szolgáltatási táblázat Aegon Útlemondás biztosítás, egy idôben

kötött Aegon biztosítással

Önállóan kötött

Aegon Útlemondás biztosítás

A biztosító szolgáltatásának maximuma, utazásonként: 2.000.000 Ft* 2.000.000 Ft*

A biztosító egy biztosítottra jutó szolgáltatásának maximuma: 1.000.000 Ft* 500.000 Ft*

A biztosítottat terhelô önrész mértéke, minimális összege, baleset esetén:

0%/0 Ft**

0%/0 Ft

A biztosítottat terhelô önrész mértéke és minimális összege, egyéb esetekben: 20%/10.000 Ft

Díjszámítás alapja A kötvényben szereplô: • biztosított utazás bruttó díja, vagy

• a repülôtéri illetéket is tartalmazó repülôjegy ára

Biztosítás díja, utazási szerzôdéssel történô egyidejű szerzôdéskötés esetén Az utazási szerzôdésben megjelölt %-os díjtétel

Biztosítás díja, utazási szerzôdés idejétôl eltérô idejű szerzôdéskötés esetén A díjszámítási alap 3%-a A díjszámítási alap 5%-a

* A fenti értékektôl a Biztosító elôzetes engedélyét követôen van lehetôség eltérni, ebben az esetben a kötvényen rögzített biztosítási összeg képezi a szolgáltatás felsô határát.

** Az önrész mértéke a Z1-es záradékkal ellátott szerzôdések esetében ettôl eltérô lehet.

4

8.2. A Biztosító a biztosítási szerzôdés alapján a biztosítási esemény bekövetkezését és bejelentését követôen, a jogalap fennállása esetén teljesíti a

Szolgáltatás-táblázatban és a különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat.

8.3. Utazásképtelenség esetén a Biztosító az utazásszervezô által az utazási szerzôdés szerzôdôje részére – az utazási szerzôdés feltételeinek megfelelôen –

bánatpénzként leszámlázott, és az utazásszervezô vagy közvetítô felé legkésôbb és legfeljebb az utazás lemondását megelôzôen igazoltan megfizetett

összeg erejéig térít az önrészesedés levonásával, figyelemmel az alábbiakra: Repülôjegyre vonatkozó lemondás esetén a Biztosító szolgáltatása az

igazoltan igénybe nem vett utazási szolgáltatás (repülôjegy) díjára, valamint a repülôjegy-kiállítás szolgáltatási díjára (Ticket Service Fee) vonatkozik

– feltéve, hogy ezek a biztosított utazási díj részét képezik, és a biztosítási díj a teljes összegre vonatkozóan megfizetésre került. Repülôjegykiállítás

szolgáltatási díjára (Ticket Service Fee) vonatkozóan a Biztosító legfeljebb 15.000 Ft/jegy összegű szolgáltatást vállal. A repülôtéri illeték

(„tax”) összegét a Biztosító abban az esetben téríti meg, ha a repülôtársaság feltételei alapján az illeték egésze vagy egy része nem visszatéríthetô,

és a biztosított utazási díj illetve a biztosítási díj megállapítása a nem visszatéríthetô rész figyelembe vételével történt.

a) Amennyiben a biztosítási kötvényen meghatározott biztosított utazási díj alacsonyabb, mint az utazási szolgáltatás teljes ára (amelyre vonatkozóan

a bánatpénz megállapításra került), akkor a Biztosító szolgáltatása a kötvényen meghatározott biztosított utazási díjhoz viszonyítva ugyanolyan

százalékos arányban kerül meghatározásra, mint ahogy a bánatpénzként leszámlázott összeg aránylik a teljes utazási szolgáltatási díj összegéhez.

Az így meghatározott szolgáltatási összegbôl kerül levonásra a mindenkori önrészesedés összege.

8.4. A Biztosító az utazásképtelenség kezdetének az útlemondás napját, de legkésôbb az utazásképtelenség okának ismertté válását követô elsô

munkanapot tekinti, és legfeljebb az utazási szerzôdés szerzôdôjét ezen idôpontban terhelô bánatpénz-fizetési kötelezettségének megfelelôen

szolgáltatat, függetlenül az esetleges többletbefizetéstôl.

8.5. A szerzôdôt önrészesedés nem terheli abban az esetben, ha az utazásképtelenség oka a Biztosított vagy Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának

halála, vagy az, hogy a Biztosított az utazás indulási idôpontjában akut állapot miatt kórházi fekvôbeteg-ellátásban részesül.

8.6. Biztosító a szolgáltatást legfeljebb a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosított utazási díj összegének erejéig nyújtja a Szolgáltatási táblázatban

megadott maximális biztosítási összeghatár keretein belül.

Egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosító bármilyen jogcímen fennálló szerzôdéses kötelezettségének felsô határa összesen legfeljebb

150 millió forint, függetlenül az adott esemény által érintett szerzôdések és személyek számától, és az egyes szerzôdésekben Biztosítottanként,

illetve eseményenként meghatározott szolgáltatási összegektôl. Nem kerül beszámításra az utazásszervezô és -közvetítô tevékenységrôl szóló, a

213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján kifi zetett térítés, a kifi zetések a bejelentések sorrendjében történnek.

9. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

Biztosítási esemény bejelentése, szolgáltatási igény benyújtása, együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

9.1. A Biztosító csak abban az esetben vállalja a szolgáltatások teljesítését, amennyiben az utazási szolgáltatás lemondása az

utazásszervezô felé a biztosítási esemény bekövetkezését követôen haladéktalanul, de legkésôbb a bekövetkezés napját követô

elsô munkanapon megtörténik, valamint a lemondás okaként megjelölt esemény a bekövetkezést követôen haladéktalanul – de

legkésôbb 12 órán belül – bejelentésre kerül az Országos Kárrendezési Központ felé az alábbi adatok megadásával.

– a lemondott utazási szolgáltatás idôpontja, az utazási szolgáltató neve, és címe,

– az utazási szerzôdés szerzôdôjének, neve és címe,

– a lemondott utas(ok) neve,

– az utazásképtelenség oka, pontosan meghatározva,

– ha az utazásképtelenség oka valamely személy betegsége vagy balesete, akkor a beteg vagy balesetet szenvedett személy neve, címe, telefonszáma

– ahol a bejelentést követô 5 napon belül bármikor elérhetô, valamint az egészségügyi ellátást végzô szolgáltató (pl. orvos, kórház) neve és

elérhetôsége,

– utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási kötvény száma,

– bejelentô neve a szerzôdésbeli szerepe (hozzátartozói vagy képviselôi minôsége), címe és telefonszáma.

Szolgáltatási igény benyújtása

Telefon: (+36) 1-477-4800

Levelezési cím: Aegon Magyarország Biztosító Zrt., Országos Kárrendezési Központ, 9701 Szombathely, Pf.: 63.

Email: okk-szemelyszolgaltatas@aegon.hu

Fax: (+36) 1-476-5705

Szolgáltatási igény benyújtása során a Biztosítottnak a 11.3. pontban meghatározott dokumentumokat kell eljuttatnia a Biztosítóhoz a biztosítási

esemény bejelentését követôen, amint azok rendelkezésre állnak. A Biztosító a szolgáltatási igény teljesítését kizárólag az összes szükséges

dokumentum beérkezését követôen vállalja.

9.2. A Biztosító nem köteles szolgáltatást nyújtani, amennyiben a Szerzôdô, vagy a Biztosított magatartása miatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából

lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak alábbiak szerint:

a) a biztosítási esemény bekövetkezését a fentiek szerint nem jelenti be,

5

b) a szolgáltatási igény elbírálásához és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges felvilágosítást nem adja meg, a szükséges információk beszerzésében

nem működik közre, illetve a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé,

c) bejelentése során az általuk tett nyilatkozatok és a hivatalos dokumentumok illetve a Biztosító rendelkezésére álló egyéb információk tartalma

– az eljárás során nem tisztázhatóan – eltér egymástól,

d) a Biztosító felé valótlan adatokat közöl,

e) az esemény bekövetkezése után az eseményre, vagy utazási szerzôdésre vonatkozóan jelentôs módosítás történik, ami miatt a biztosító számára

lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9.3. Ha a Szerzôdô, vagy a Biztosított által a Biztosító felé tett nyilatkozatok indokolatlanul eltérnek egymástól, vagy az eltérés ésszerű illetve tényszerű

indoka nem igazolt, úgy a Biztosító a korábban tett nyilatkozatot fogadja el valósnak.

9.4. A biztosító a kifizetést forintban teljesíti.

10. A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

10.1. Az iratok Biztosító részére való eljuttatásának kötelezettsége a Szerzôdôt vagy a Biztostottat terheli.

10.2. A szolgáltatási igény elôterjesztésekor az alábbiakban felsorolt iratokat kell benyújtani:

• az esemény idôpontjában érvényes biztosítási kötvényt, továbbá tájékoztatást a más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a

biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerzôdésre vonatkozó kötvényrôl, vagy más – a kár megtérülésére vonatkozó dokumentumról,

• a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul, és a valóságnak megfelelôen kitöltött szolgáltatási igénybejelentôt (kárbejelentési nyomtatvány),

• az utazási szerzôdést, az utazás ellenértékérôl kiállított számlá(ka)t, a kifizetését igazoló bizonylato(ka)t,

• az utazásszervezô által az utazási szolgáltatás lefoglalását visszaigazoló dokumentumot, amely tartalmazza az utazási szolgáltatás jellegét és

idôpontját, a résztvevô utasok nevét, az utazásszerzvezô részére befizetett összegeket,

• az utazásszervezô által az utazási szolgáltatás lemondásáról kiállított lemondási költségekrôl (bánatpénz) szóló számlát, amely tartalmazza

az igénybe nem vett szolgáltatás idôpontját, a lemondott utasok és a szolgáltatás azonosítására szolgáló adatokat, a bánatpénz összegét, és a

lemondás idôpontját,

• az utazásszervezô vagy légitársaság igazolását arra vonatkozóan, hogy mely igénybe nem vett szolgáltatások árát nem téríti vissza,

• az ügyfél által az utazásszervezô iroda felé írásban benyújtott lemondást az utazási szolgáltatásról,

• az igénybe nem vett szolgáltatásra vonatkozóan az utazásszervezô által kiállított sértetlen és hiánytalan utalványt (voucher) és/vagy repülôjegyet,

• amennyiben a biztosítási esemény betegség vagy baleset miatt következett be, a betegséggel, balesettel kapcsolatos orvosi dokumentumokat

(zárójelentés, ambuláns lap), képalkotó vizsgálatok leleteit, a betegség kezdetét igazoló szakorvosi leleteket,

• krónikus betegség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztét okozó állapotrosszabbodást igazoló orvosi leleteket, vizsgálati eredményeket, a

korábban alkalmazott és a jelen kezelést (gyógyszer, egyéb therápiás beavatkozás) tartalmazó szakorvosi leleteket,

• a kezelés, gyógyulás várható befejezésének idôpontját (az orvos szakmailag elfogadott átlagos gyógytartamot figyelembe véve) tartalmazó

szakorvosi leleteket, a kezelés folyamán keletkezett, a gyógyulási folyamat követésére alkalmas kontroll leleteket,

• az utazás ellenjavallatait tartalmazó szakorvosi leletet, vizsgálati eredményekkel alátámasztva,

• a benyújtott dokumentumoknak tartalmaznia kell az ellátóhely kódját, naplószámot, a beteg személyes adatait, meg kell felelni az orvosi

dokumentumok tartalmi követelményeinek (elôzmény, jelen állapot, vizsgálati eredmények, kezelés, további kezelési terv, diagnózis),

szerepelnie kell rajta az ellátóhely és az ellátó orvos pecsétjének és aláírásának,

• a biztosító az orvosi dokumentáció eredeti példányát is kérheti, amelyet az elbírálás után visszajuttat a biztosított részére,

• amennyiben az utazás lemondását baleset okozta, a baleset pontos idôpontját és körülményeit tartalmazó dokumentumokat, a baleset utáni

elsô ellátás leletét, a képalkotó vizsgálatok leleteit, és a kezelés során keletkezett összes orvosi dokumentumot, a kezelés várható idôtartamát

meghatározó szakorvosi leletet,

• halotti anyakönyvi kivonatot, halottvizsgálati bizonyítványt, boncolási jegyzôkönyvet, hagyatékátadó végzést,

• Biztosított vagyontárgyát érintô kár esetén a kár bekövetkezését, mértékét és a káresemény körülményeit dokumentáló rendôrségi, tűzoltósági,

és/vagy biztosítói igazolást,

• közlekedési baleset esetén, a balesetrôl felvett rendôrségi jegyzôkönyvet, illetve, amennyiben rendôrségi jegyzôkönyv nem készült, akkor az

ügyben eljáró biztosító igazolását,

• dokumentumok eltulajdonítása esetén a rendôrségen tett bejelentés jegyzôkönyvét,

• munkaviszony megszűnése esetén:

– a Biztosított személyi igazolványának fénymásolatát (az arcképfelvétel nélkül),

– a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerzôdés másolatát,

– a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított hivatalos munkaviszony-igazolás másolatát,

– a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó dokumentumot (a munkáltató indoklással ellátott felmondását.

6

• amennyiben a Biztosított a kockázatviselés idôtartama alatt alap- vagy középfokú tanulmányai során a tanév végén megbukik, abban az esetben

az illetékes oktatási intézmény hivatalos igazolását a sikertelen vizsga idôpontjáról, és a lehetséges pótvizsga idôpontokról,

• tanúként történô bírósági vagy hatósági idézés esetén az errôl szóló végzés másolatát, valamint annak igazolását, hogy a bíróság vagy hatóság

az Biztosított kérelme alapján az utazásra való tekintettel mulasztást nem engedélyezett,

• házassági perrel kapcsolatos igény esetén az ennek tényét és idôpontját egyértelműen alátámasztó hivatalos dokumentumokat.

• A Z1 jelű záradékkel megkötött szerzôdések esetén:

– a hivatalos program/úti cél módosulásáról szóló belsô feljegyzést, munkáltató/megbízó és a meghívó fél által kiállított iratot, mely igazolja

az eredeti hivatalos program helyének vagy idôpontjának megváltozását,

– a Biztosított áthelyezését elrendelô munkáltatói/megbízói iratot,

– a lemondás okának megjelölt hivatalos programról szóló munkáltatói/megbízói iratot, illetve a munkáltató/megbízó igazolását arról, hogy

azon a Biztosítottnak okvetlenül ott kell lenni; emellett a munkáltató/megbízó nyilatkozatát arról, hogy az eredeti útra nincs más személy,

akit Biztosított helyett kiküldhetne,

– a Biztosított munkaviszonyának/megbízásának megszűnésérôl készült okiratot.

11. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

A kárrendezési feladatokat a Biztosító, a bejelentést követôen haladéktalanul megkezdi. A kár kifizetéseket a Biztosító az összes szükséges irat

beérkezését követôen, 30 napon belül teljesíti. A szolgáltatási összeget a szerzôdônek, annak örökösének, illetve az utazási szerzôdés szerint

bánatpénz-fizetési kötelezettségre szorítható személynek fizeti ki.

A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos igények, a káresemény napjától számított 2 év elteltével elévülnek.

12. VISSZAKÖVETELÉS, MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

12.1. Amennyiben a Biztosító szolgáltatása után derül ki, hogy jelen szabályzat alapján a Biztosító nem lett volna köteles szolgáltatást nyújtani, vagy a

kár máshonnan megtérült, a Biztosító a kifizetett térítést, illetve szolgáltatási költséget visszakövetelheti. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító

egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kár csak egyszeresen kerülhet

kifizetésre.

12.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban és szabályzatban írt feltételek szerint és az

abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési

igényt érvényesíthet.

13. KIZÁRÁSOK

13.1. Nem tekinthetôk biztosítási eseménynek, és a Biztosító nem nyújt szolgáltatásokat, az alábbiakkal összefüggésben keletkezett

károkra:

• háború, invázió, külföldi ellenségek cselekményei, ellenségeskedések vagy háborúhoz hasonló hadműveletek (hadüzenettel

vagy anélkül),

• polgárháború, lázadás, zendülés, belsô zavargások,

• katonai felkelés, katonai erôszak,

• forradalom,

• gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművek használatával kapcsolatos sportok, légi sportok, hegyisportok, extrém

sportok, küzdôsportok, síugrás, akrobatikus síelés, illetve extrém körülmények közötti snowbordozás.

Nem tekinthetôk biztosítási eseménynek: bármely kormány, vagy hatóság által, valamint ezek megbízásából történt elkobzás,

lefoglalás, államosítás, pusztítás.

Nem jelent utazásképtelenséget, így nem biztosítási esemény, ha a Biztosított bánatpénz-fizetési kötelezettsége amiatt keletkezik,

hogy idôjárási körülmények, természeti csapások, vagy egyéb biztonsági kockázatot jelentô események miatt lemondja az

utazást, vagy ugyanezen okok miatt, lemondás nélkül nem jelenik meg az utazáson.

13.2. A Biztosító nem téríti meg a személyiségi jog megsértésébôl eredô igényeket, a sérelemdíjakat.

13.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

• repülôtéri illeték („tax”) összegére, kivéve, ha az utazási szerzôdés szerint ez az összeg lemondás esetén nem visszatéríthetô

és a biztosítási díj megállapításakor ezt figyelembe vették,

• fakultatív programok, szolgáltatások költségeire.

13.4. Ha a szerzôdés egészségi kockázat elbírálás (egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat) nélkül jött létre, a Biztosító kockázatviselése

nem terjed ki azokra a megbetegedésekre vagy balesetekre:

7

• amelyek oka egészben vagy részben utazásképtelenség esetén a biztosítás kezdete, illetve az utazási szolgáltatás foglalása

elôtt fennálló egészségi állapot (pl. betegség, panasz, tünet),

• melyekkel az a személy, aki miatt az utazást lemondták, a kockázatviselés kezdetét vagy az utazási szerzôdés megkötését

megelôzô egy éven belül a bejelentett igénnyel összefüggésben orvosi kezelés alatt állt, vagy ez orvosi szempontból szükséges

lett volna, függetlenül a betegség diagnosztizálásának idôpontjától,

• amelyek összefüggésben állnak az Biztosítottak a Biztosító kockázatviselését megelôzôen megállapított maradandó egészségkárosodásával.

13.5 A kockázatviselés nem terjed ki továbbá olyan utazásképtelenségre, melynek oka:

• pszichiátriai és pszichés megbetegedések,

• kontrollvizsgálat, utókezelés,

• olyan betegség vagy baleset, amely miatt kizárólag fizioterápiás kezelést, akupunktúrát, gyógytornász vagy természetgyógyász

által nyújtott kezelést alkalmaztak. Ez alól kivételek azok az esetek, amikor a fenti kezelések valamelyikét elôzetes orvosi

vizsgálat alapján, az orvos javaslatára alkalmazták,

• szexuális úton terjedô betegségek, szerzett immunhiányos betegségek (pl. AIDS), illetve ezzel összefüggô betegségek,

• terhesség vagy annak szokásos terhességi tünetei, szülés, kivéve a 7.9. pontban meghatározott esetben. A biztosító kockázatviselése

terhességi komplikációk esetében sem terjed ki a terhességgel vagy szüléssel kapcsolatos útlemondásra, ha az

utazás kezdô idôpontja a terhesség 27. hetét követô idôpontra esik. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá arra

az esetre sem, ha az adott utazás zavartalan terhesség mellett is orvosilag ellenjavallt lett volna, és az utazást a terhesség

tényének ismeretében foglalták.

13.6. Munkaviszony megszűnése, ha:

• arra olyan munkáltatónál kerül sor, amelynél a kockázatviselés kezdetének idôpontjában csôd, vagy végelszámolási eljárás volt

folyamatban, illetôleg a munkáltatóval szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, melynek alapján a felszámolás elrendelésre

is került,

• ha a munkáltatói jogok gyakorlója a Szerzôdô, vagy a Biztosított közeli hozzátartozója vagy adott munkáltatónál többségi

befolyással rendelkezik,

• a munkaviszony próbaidô alatt bekövetkezô megszűnésére,

• arra munkáltató általi rendes felmondással kerül sor öregségi-, illetve rokkantság miatti nyugdíjazással összefüggésben,

• arról a Biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelôzôen már tudomása volt.

13.7. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre sem, ha az illetékes hatóság az utazás során érintett valamely országba

történô beutazáshoz szükséges engedély kiadását megtagadja, vagy az utazási szolgáltatás tervezett kezdetéig nem teljesíti,

illetve a Biztosított az utazáshoz szükséges sze-mélyi iratokkal az utazás tervezett kezdetekor nem rendelkezik, vagy ezek

érvénytelenek (kivéve a 7.6. pontban leírt esetben).

13.8. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem térít a Biztosító, ha az utazás egyéb ok miatt válik lehetetlenné.

14. MENTESÜLÉSI OKOK

Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy

• a biztosítási eseményt a Biztosított viselkedésének olyan megváltozása okozta, amely alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, gyógyszer

túladagolás, vagy nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztásának hatására történt,

• a biztosítási eseményt a Biztosított, jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elô,

• a biztosítási esemény a Biztosított öngyilkosságával, öngyilkossági kísérletével, szándékos önkárosításával összefüggésben történt,

• a Szerzôdô, vagy a Biztosított nem tett eleget kármegelôzési és/vagy kárenyhítési kötelezettségének,

• az esemény a biztosított vagy a szerzôdô közlési vagy bejelentési kötelezettség szegésével összefügg,

• a biztosítási esemény késedelmes bejelentése miatt, a biztosítási eseménnyel összefüggô lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

15. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

15.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló

adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire,

vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben

(a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései

szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

8

A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak

létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban

tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával

végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító

vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen

módon hozzájutottak.

15.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

• a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan

írásban felmentést ad,

• a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

15.3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság

által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a

felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési

eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott

szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a

kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplô gépjárművekkel kapcsolatos közúti

közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus

Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései

szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban

a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási

Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi

jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizsgálói feladatok

ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve

teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket

kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott

kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve, a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a

mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium

irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét

vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv

9

vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat

megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.4. A biztosító (megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt

kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos

visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben

meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

15.5. A Bit.138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az

adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô

adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzügyi

intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény

írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és

az adatkérés célját.

15.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai

Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás

kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)

alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény

(a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és

szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138. § (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli

megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben

vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új

pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal

vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben

elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

15.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15.11. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati

jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából –

írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló

törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban

kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

15.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik

országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik

országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.

évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni.

15.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez

szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

10

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

A fenti a)–d) pontokban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az

Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése

alapján végzett adattovábbításokról.

15.14. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint

azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének

meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes

adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre,

illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Fentiek alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az

irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített

jogosult is gyakorolhatja.

Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a

keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

15.15. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl

nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

15.16. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

16. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

A Szerzôdô, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az

adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendô (a továbbiakban: Ügyfél).

A Biztosító neve: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Társasági formája: zártkörűen működô részvénytársaság

Székhelye és címe: 1091 Budapest Üllôi út 1.

Székhelyének állama: Magyarország

Felügyeleti szerve: A 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) rendelkezései alapján a

Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.)

17. PANASZKEZELÉSI ELJÁRÁS

Panaszkezelés

Az ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban

(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve az alábbi honlapon: https://www.aegon.

hu/elerhetosegek/panaszkezelesi-szabalyzat.html

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

Az irodák címe, és nyitvatartási ideje a https://www.aegon.hu/elerhetosegek/kiemelt-ugyfelszolgalati-irodak.html honlapon megtalálható.

b) telefonon: 06-1-477-4800 (munkanapokon 8–18 óráig, csütörtökön 8–20 óráig)

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda 1813 Budapest, Pf. 245.

c) telefaxon: 061-476-5791

d) elektronikus levélben: ugyfelszolgalat@aegon.hu

11

e) online: www.aegon.hu honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: adatvedelem@aegon.hu

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a

fogyasztónak minôsülô ügyfél* az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

Jogorvoslati fórumok:

1) A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita

esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, Pf 172.

Telefon: 06-80-203-776

E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu.

Bôvebben a https://www.mnb.hu/bekeltetes honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság: az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (www.birosag.hu )

2) A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések

megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefon: 06-80-203-776

E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu.

Bôvebben a www.mnb.hu/fogyasztovedelem honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás

alapjául szolgáló “Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: 061-477-4800

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22.

E-mailen: ugyfelszolgalat@aegon.hu

A nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen kell kiküldeni, az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító

a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a www.aegon.hu weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

3) Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél esetén:

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és

illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (www.birosag.hu).

Hatályba lépés idôpontja: 2017.10.01.

* Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.